 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Elõször
is szeretném megköszönni, hogy figyelmet szentelsz szerény
weblapon számára.
Ez az oldal tulajdonképpen egy könyv reklámozására szolgál, melyet barátommal - Bánya Attilával (www.tvnet.hu/~battila/) - közösen írtunk. A könyv - jelenlegi tudásunk szerint - várhatóan 1998. szeptembere elején fog megjelenni. (A kiadás már csak a kiadóval (kiadókkal) való szerzõdés aláírásától függ.) A könyvvel kapcsolatosan az alábbi témákat találod ezen a weblapon belül: - Ízelítõ a könyvbõl - A kézikönyv tartalomjegyzéke - Adatok a könyvrõl - A könyv megrendelése Ízelítõ a könyvbõl
A MathCAD három különbözõ eszközzel rendelkezik a képletek editálásához. Ezek közül egyszerre csak egy aktív. A külalakjuk alapján pedig az is megmondható, hogy melyik. Ezek rendre a következõk:
- Kurzor: Képletekben ennek az eszköznek a használatával írunk be vagy törlünk ki karaktereket, amelyek a változókat, a számokat vagy a függvények neveit alkotják. A matematikai-, a grafikai- és a szövegmezõkben aktív. - Kijelölõ négyzet: Használatával illeszthetünk be illetve törölhetünk mûveleti jeleket, számokat és változóneveket. Csak matematikai és grafikai régiókban érvényes. Az egyes eszközök közötti különbségek megértése a kulcsa a képletek írásának. A következõ részekben mélyebben megvizsgáljuk az egyes eszközök tulajdonságait és használatukat. Célkereszt A MathCAD elindításakor elõször látható kis kereszt alak maga a célkereszt. A célkereszt legfontosabb tulajdonsága, hogy ennek helyzetével határozzuk meg, hogy a dokumentumban a következõ régió (legyen az matematikai, grafikai vagy szöveg) hová kerül. Ez az egyetlen eszköz, amely egy üres dokumentumban vagy a dokumentumunkban lévõ régiók közötti részeken kiválasztható. A célkeresztet használjuk az egyes régiók kijelölésére, használatának eredménye egy szaggatott vonalú négyszög megjelenése a régiók körül, amelyek ekkor kivághatók, vagy másolhatók illetve arrébb vonszolhatók. A célkereszt kiválasztása illetve megjelenítése négyféleképpen lehetséges:
- A <Enter> billentyût megnyomva bármelyik matematikai régióban. Ez csak akkor ad eredményt, ha nincs egy újabb mezõ közvetlen alatta. (Ebben az esetben a képletben jelenik meg a kijelölõ négyzet vagy a kurzor.) Ha egy szövegmezõben tartózkodtunk, akkor egy soremelést illeszt a mezõbe a MathCAD. - A <Shift> billentyû lenyomva tartásával egy idõben bármely kurzormozgató billentyû lenyomásával. Ekkor a célkereszt közvetlenül a régió mellett jelenik meg, a megfelelõ irányban. - A <Shift> billentyû lenyomva tartásával egy idõben a <Space> billentyû lenyomásával. Ez a célkeresztet a régiótól jobbra, közvetlenül mellette helyezi el. A célkereszt mozgatására a dokumentumban sok lehetõség kínálkozik. Ezek közül a legegyszerûbb, ha az egérrel egy megfelelõ helyre kattintunk, aminek következtében a kattintás helyén jelenik meg a célkereszt. Ezen kívül használhatjuk a kurzormozgató billentyûket, a <PgUp> és <PgDn> billentyûket és más kombinációkat. A komplett táblázatot lásd a Függelékben. Megjegyezzük, hogy ha a célkeresztet a billentyûk segítségével mozgatjuk, akkor az egyes régiókon egyszerûen keresztülmehetünk, mintha ott sem lennének. Beléphetünk bármelyikbe, ha a mezõ területére visszük a célkeresztet, és lenyomjuk az <Enter> billentyût. Abban a pillanatban, hogy ez megtörtént a célkereszt átváltozik kurzorrá vagy kijelölõ négyzetté. Vigyázzunk azonban, hogy ha a célkereszt egy régió alá kerül, semmiképp ne kezdjük az adott helyen új mezõ létrehozásába, mert az egymást fedõ régiók nagyban megkeseríthetik az életünket. Kurzor Ez az eszköz nagyban hasonlít az egyes szövegszerkesztõk beillesztési pontjára azaz kurzorára. Matematikai régiókban kék függõleges pálcikaként, szövegmezõkben pedig mint piros függõleges pálcika jelenik meg. Használatával írhatunk be illetve törölhetünk ki karaktereket. Ha szövegmezõben használjuk, akkor bármely beírt karakter a kurzor bal oldalán jelenik meg. A <BkSp> billentyû lenyomásával visszaléphetünk egyet, miközben kitöröljük az ott álló karaktert. A <Del> billentyû segítségével pedig a jobb oldali karaktert tudjuk törölni. A szövegek megjelenítése, írása illetve editálásuk körülményei változtak az új verzióban a legjobban. Általánosan kijelenthetjük, hogy aki ismeri a Microsoft Word nevû programját, akkor az könnyedén fogja tudni használni a MathCAD ezen lehetõségeit. Lásd bõvebben a késõbbiekben. Amikor ezt az eszközt használjuk egy matematikai mezõben, hasonlóan mûködik, mint a szövegben. Az egyes karakterek, amelyek számok vagy nevek részei lesznek ugyanúgy jelennek meg. Ezzel ellentétben, ha egy mûveleti jelet írunk be, a MathCAD megjeleníti az operátort és megjeleníti a mezõt illetve körülötte a kijelölõ négyzetet. Mozgatása kétféleképpen történhet:
- A <'jobbra'> és <'balra'> kurzormozgató billentyûk segítségével. - (Megjegyezzük, hogy a szövegmezõkben használhatóak még a <Home>, az <End> és a <Tab> billentyûk is. A kiválasztása pedig szintén két:
- A <Enter> billentyû használatával pedig a kijelölõ négyzetet változtathatjuk – egyszeri vagy többszöri lenyomással – kurzorrá. Kijelölõ négyzet Ez az eszköz egy vékony folyamatos kék vonallal rajzolt négyszögként – amelynek általában a jobb felsõ sarka levágott – jelenik meg. A négyzet nagysága széles határok között mozoghat. Például magába foglalhat egy változót, vagy egy törtet, esetlegesen pedig egy teljes grafikai régiót is. Az eszközt két fõ feladatra használhatjuk:
- Operátorok beillesztésére vagy törlésére, illetve cseréjére. A következõ két szabályt kell az elsõ esetben betartani:
- Ha a kijelölõ négyzetbe egy mezõt foglalunk, akkor bármi, ami a Vágólapon található ide kerül, ha a Edit·Paste parancsot választjuk. A következõ két szabály pedig az operátorok beillesztésére és törlésére vonatkozik:
- Ha egy képletet kijelölünk és megnyomjuk a <Del> billentyût, akkor a burkoló operátort törölhetjük, illetve a törölt operátort most már egy másikkal helyettesíthetjük. Az eszközt kiválaszthatjuk, ha egy mûveleti jelre kattintunk (ekkor az operandusok is kijelölõdnek) vagy a kurzort a <'fel'> ill. a <Space> billentyû segítségével kijelölõ négyzetté változtatjuk (amely az adott számot vagy változónevet ill. a teljes kifejezést, alkifejezést foglalja magában, ahol a kurzor állt). Egy képlet különbözõ részeit is kiválaszthatjuk a kívánt rész burkoló operátorára kattintva. Illetve a kurzormozgató billentyûk segítségével a kijelölést mozgathatjuk az adott képleten belül (lásd pár oldallal elõrébb a táblázatot). A kézikönyv tartalomjegyzéke Az alábbiakban látható a könyv teljes tartalomjegyzéke: 1. BEVEZETÉS 9 1.1 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 11 1.2 ELÕSZÓ 13 1.3 MIT TUD A MATHCAD 15 1.4 A KÖNYV HASZNÁLATA 17 2. AZ ALAPOK 19 2.1 KEZDJÜNK HOZZÁ 21 2.1.1 Programozás elõtt… 21 2.1.2 Algoritmusok, folyamatábrák 21 2.1.3 Mi a MathCAD? 25 2.2 A WINDOWS ÉS A GÉPÜNK FELKÉSZÍTÉSE 27 2.2.1 Rendszerkövetelmények 27 2.2.2 A MathCAD installálása 28 2.2.3 A MathCAD állományai 29 2.2.4 Az egyes változatok újdonságai 32 2.3 A MATHCAD RÉSZEI 36 2.3.1 MathCAD PLUS 6.0 36 2.3.2 Tutorial 38 2.3.3 Book Sampler 39 2.3.4 Desktop Reference 41 2.3.5 QuickSheet 43 2.3.6 MathCAD PLUS 6.0 Release Notes 45 2.3.7 Numerical Recipes 46 3. MÛVELETI SAJÁTOSSÁGOK 47 3.1 KÉPLETEK ÍRÁSA 49 3.1.1 Képlet létrehozása 49 3.1.2 Editáló eszközök 54 3.1.3 Létezõ definíció editálása 57 3.1.4 A dokumentum átrendezése 67 3.1.5 Változók és függvények definiálása 74 3.1.6 Érvényességi területek 79 3.1.7 Kifejezések kiíratása 83 3.1.8 Eredmények másolása 84 3.1.9 A számítások kontrollálása 87 3.1.10 Képletek felfüggesztése 89 3.1.11 Hibaüzenetek 90 3.2 SZÁMOK, VÁLTOZÓK ÉS FÜGGVÉNYEK 93 3.2.1 Elnevezések 93 3.2.2 Elõre definiált változók és függvények 96 3.2.3 Számok 98 3.2.4 Számok a MathCAD-ben 101 3.2.5 Komplex számok 103 3.3 OPERÁTOROK 106 3.3.1 Az operátorok teljes listája 106 3.3.2 Összegzés és szorzat 111 3.3.3 Deriválás 115 3.3.4 Integrálás 119 3.3.5 Logikai operátorok 123 3.3.6 Felhasználói operátorok 125 3.4 MÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 132 3.4.1 Számítás mértékegységekkel 133 3.4.2 Eredmények dimenzióinak megjelenítése 136 3.4.3 Beépített egységek 140 3.4.4 Az alapegységek elnevezésének megváltoztatása 142 3.5 VEKTOROK ÉS MÁTRIXOK 144 3.5.1 Vektor és mátrixok értelmezése 145 3.5.2 Mátrix tulajdonságai 145 3.5.3 Tömbök létrehozása 147 3.5.4 Alsó és felsõ index 151 3.5.5 Vektor és mátrix megjelenítése/formázása 156 3.5.6 Vektor és mátrix operátorok 157 3.5.7 Vektor és mátrix függvények 158 3.5.8 Párhuzamos számítás 169 3.5.9 Tömbök egymásbaágyazása 171 3.6 SORVÁLTOZÓK 173 3.6.1 Sorváltozók 173 3.6.2 Oszloptáblák 177 3.6.3 Az oszloptábla megadása 179 3.6.4 Iteratív számítások 182 3.6.5 Kezdõértékes iterációk 186 3.6.6 Indexjelöléssel vagy anélkül 190 3.7 ADATÁLLOMÁNYOK DEFINIÁLÁSA, HASZNÁLATA 193 3.7.1 Adat- és file-függvények 194 3.7.2 Adat file importálása más könyvtárból 196 3.7.3 Nem-strukturált adatállományok 198 3.7.4 Strukturált adatállományok 199 3.7.5 Komplex adatok 203 3.8 BEÉPÍTETT FÜGGVÉNYEK 205 3.8.1 Beépített függvények használata 205 3.8.2 Transzcendentális függvények 207 3.8.3 Csonkítási és kerekítési függvények 212 3.8.4 Diszkrét transzformációs függvények 213 3.8.5 Rendezõ függvények 219 3.8.6 Feltételes és iterációs függvény 221 3.9 STATISZTIKAI FÜGGVÉNYEK 227 3.9.1 Népességi statisztika 227 3.9.2 Valószínûségi eloszlás 228 3.9.3 Hisztogram diagram 235 3.9.4 Véletlenszámok 236 3.9.5 Interpoláció és elõrejelzési (prognózis) függvények 239 3.9.6 Regressziós függvények 247 3.9.7 Illesztési függvények 255 3.10 MATHCAD PROGRAMOZÁSA 258 3.10.1 Program definiálása 258 3.10.2 Feltételes utasítás/elágazás 261 3.10.3 Ciklusok és utasítások 263 3.10.4 Program a programba 267 3.10.5 Példaprogramok 269 3.11 EGYENLETMEGOLDÁSOK 273 3.11.1 Elsõfokú egyenlet megoldása 273 3.11.2 Egyenletrendszer(ek) megoldása 278 3.11.3 Megoldási hatékonyság növelése 281 3.12 DIFFERENCIÁLEGYENLETEK 283 3.12.1 Közönséges differenciálegyenletek 284 3.12.2 Differenciál egyenletrendszerek 289 3.12.3 Speciális differenciálegyenletek 292 3.12.4 Peremérték-feladatok 296 3.13 SZÁMÍTÁSOK SZIMBÓLUMOK HASZNÁLATÁVAL 302 3.13.1 Mi a szimbolikus matematika? 303 3.13.2 Szimbólumok használatának elõnyei 304 3.13.3 "Live symbolic" kiértékelése 306 3.13.4 Szimbolikus menü használata 309 3.13.5 Szimbolikus algebra 310 3.13.6 Szimbolikus számítás 319 3.13.7 Egyenlet megoldása szimbolikusan 322 3.13.8 Mátrix-mûveletek szimbolikusan 325 3.13.9 Szimbolikus transzformációk 326 3.13.10 Szimbolikus megjelenítés 339 3.13.11 Függvények és változók használata 340 3.13.12 Szimbolikus feldolgozás korlátjai 345 3.13.13 Hibaüzenetek a szimbolikus számítás során 347 3.14 AZ EREDMÉNYEK ÉS KÉPLETEK FORMÁZÁSA 349 3.14.1 Eredmények formázása 349 3.14.2 Matematikai fontok 354 3.14.3 Képletek megjelölése 359 4. SZÖVEG 361 4.1 SZÖVEG A DOKUMENTUMOKBAN 363 4.1.1 Megjegyzésszerû szöveg 363 4.1.2 Bekezdésszerû szöveg 366 4.1.3 A szövegek editálása 368 4.1.4 Keresés és Csere 374 4.1.5 Helyesírás ellenõrzés 375 4.1.6 Görög betûk használata 377 4.1.7 Ékezetes betûk használata 377 4.1.8 Linkelés 378 4.1.9 Képletek a szövegmezõkben 380 5. GRAFIKONOK ÉS ÁBRÁK 383 5.1 GRAFIKONOK 385 5.1.1 Grafikon létrehozása 385 5.1.2 Függvény ábrázolása 388 5.1.3 Vektor kirajzoltatása 390 5.1.4 Egynél több kifejezés ábrázolása 394 5.1.5 A tengelyek formázása 395 5.1.6 A görbék formázása 403 5.1.7 Az alapbeállítások megváltoztatása 407 5.1.8 A grafikonok feliratozása 409 5.1.9 A grafikonok megjelenítésének változtatása 414 5.1.10 Grafikonok gyûjteménye 420 5.2 POLÁR GRAFIKONOK 422 5.2.1 Polár grafikon létrehozása 422 5.2.2 Több kifejezés megjelenítése 424 5.2.3 A tengelyek formázása 425 5.2.4 Az ábrázolt görbék formázása 430 5.2.5 Az alapbeállítások megváltoztatása 434 5.2.6 A polár grafikonok feliratozása 436 5.2.7 A polár grafikonok megjelenítésének változtatása 440 5.2.8 Polár grafikonok gyûjteménye 445 5.3 FELÜLET GRAFIKONOK 448 5.3.1 Felület grafikon létrehozása 448 5.3.2 Felület grafikon átméretezése 451 5.3.3 A felület grafikonok formázása 452 5.4 SZINTVONALAS GRAFIKONOK 463 5.4.1 Szintvonalas grafikon létrehozása 463 5.4.2 Szintvonalas grafikon átméretezése 465 5.4.3 A szintvonalas grafikonok formázása 466 5.5 3D OSZLOPDIAGRAMOK 475 5.5.1 3D oszlopdiagram létrehozása 475 5.5.2 3D oszlopdiagram átméretezése 477 5.5.3 A 3D oszlopdiagramok formázása 478 5.6 3D PONTHALMAZ DIAGRAM 490 5.6.1 3D ponthalmaz diagram létrehozása 490 5.6.2 3D ponthalmaz diagram átméretezése 491 5.6.3 A 3D ponthalmaz diagramok formázása 492 5.7 VEKTORMEZÕ ÁBRÁZOLÁSA 503 5.7.1 Vektormezõ grafikon létrehozása 503 5.7.2 Vektormezõ grafikon átméretezése 506 5.7.3 A vektormezõ grafikonok formázása 506 5.8 ANIMÁLÁS 511 5.8.1 Animáció készítése 511 5.8.2 Animáció lejátszása 513 5.8.3 Animációk gyûjteménye 515 5.9 ÁBRÁK, KÉPEK BEILLESZTÉSE 519 5.9.1 Képek beillesztése 519 5.9.2 Képek szerkesztése 526 6. A KÉPERNYÕ FELÉPÍTÉSE 529 6.1 DOKUMENTUMOK ÉS ABLAKOK 531 6.1.1 Ablakok használata 531 6.1.2 Párbeszédablakok használata 538 6.1.3 Dokumentumok kezelése 542 6.1.4 Lotus Notes adatbázisok kezelése 550 6.1.5 Munkáink védelme 553 6.1.6 Nyomtatás 556 6.1.7 Konfigurációs állományok 565 6.2 AZ ALKALMAZÁSABLAK RÉSZEI 568 6.2.1 A munkaterület 568 6.2.2 A menüsor 568 6.2.3 Eszköztárak 581 6.2.4 A paletták 584 6.2.5 Gördítõsávok 592 6.2.6 Az állapotjelzõ sor 592 7. FÜGGELÉK 595 7.1 HIBAÜZENETEK 597 7.2 MÉRTÉKEGYSÉGEK TÁBLÁZATA 605 7.2.1 MKS (SI) mértékegységek 605 7.2.2 CGS mértékegységek 611 7.2.3 US mértékegységek 618 7.2.4 A beépített mértékegységek listája 624 7.3 BILLENTYÛKOMBINÁCIÓK 628 7.3.1 Eredeti amerikai billentyûzetkiosztás 628 7.3.2 Magyar billentyûzetkiosztás 630 7.4 GÖRÖG BETÛK TÁBLÁZATA 634 7.5 BEÉPÍTETT FÜGGVÉNYEK NÉV SZERINT 636 7.6 NUMERIKUS MÓDSZEREK 651 7.6.1 Megjegyzés a numerikus módszerhez 651 7.6.2 Integrálok 653 7.6.3 Deriváltak 654 7.6.4 A root függvény 655 7.6.5 Blokkok megoldása 656 7.6.6 Mátrix mûveletek 656 7.6.7 Sorbarendezés 660 7.7 DINAMIKUSAN LÁNCOLT KÖNYVTÁR (DLL-DYNAMIC LINK LIBRARY) LÉTREHOZÁSA 661 7.7.1 Dinamikusan láncolt könyvtár (DLL) alapelemei 661 7.7.2 Dinamikusan láncolt könyvtár létrehozásának feltételei 663 7.7.3 Példaprogram a DLL könyvtár használatára 664 7.7.4 Minta DLL részletes vizsgálata 668 7.7.5 Memória kiosztása (allokálása) 670 7.7.6 Függvények struktúrája (szerkezete) és definiálása 670 8. PÉLDÁK 677 9. ZÁRSZÓ 685 9.1 MATHCAD 7 ELÕZETES 686 10. IRODALOMJEGYZÉK 695 Adatok a könyvrõl Az alábbiakban található néhány "száraz" adat a kézikönyvrõl: A könyvet írták: Bánya Attila és Kovács Endre Készült: Microsoft Word for Windows 95 A könyv formátuma: jelenleg B5, de szóbakerült a nagy terjedelem miatt az A4 is Szerkesztette: 154:01 Oldalak száma: 701 Szavak száma: 130912 Karakterek száma: 746202 File mérete: 17587200 Sorok száma: 6218 Bekezdések száma: 1492 A könyv kiadója a: Typotex Kft. és a ComputerBooks A könyv
megrendelése
|